Tompa kaparókéssel v. orvosi szikével kaparékot vesznek az állat testéről, onnan, ahol a bőrelváltozás a legszembetűnőbb és lehetőség szerint nem túl régi. Előtte a bőrt glicerinnel, esetleg vízzel megnedvesítik, a lekapart hámtörmelékeket, pikkelyeket, szőrszálakat fehér papíron, esetleg valamilyen üvegdarabon összegyűjtik. Főleg a külső paraziták kimutatásánál alkalmazzák; a kaparékban általában rühatkákat és egyes kórokozó gombaféleségeket keresnek és vizsgálnak a szakemberek.

Az állatorvos a bőrkaparékot valamilyen lúggal kezeli, ezzel a kaparékon levő szennyet és zsírt feloldja, ezután a lúgban nem oldódó, kitinnel borított parazitákat és gombákat viszonylag könnyű észrevenni és felismerni; majd a bőrkaparékot mikroszkóppal vizsgálja.