Normális körülmények között az egészségesen fejlődő kutya jól alkalmazkodik a környezetéhez és megfelelő módon alakulnak kapcsolatai gazdájával, illetve annak családjával; viselkedésében rendellenességek csak ritkán fordulnak elő. A néha mégis jelentkező magatartásbeli zavarokért általában a különféle idegrendszeri sérülések, az öregedéssel járó változások, súlyosabb, megrázó élmények, sokkhatások, esetleg öröklött, alkati tényezők a felelősek. A gyakrabban jelentkező viselkedési zavarok az agonisztikus (harci) viselkedés, a kőrágás, a perverz étvágy, a rendellenes gondoskodás, a szexuális zavarok.