Az ürülék felhalmozódását az emésztőrendszerben - ami székrekedéshez, illetve bélsárpangáshoz vezet - a legkülönfélébb okok idézhetik elő. A leggyakoribb oka, hogy túl sok csontot kap a kutya. Ez különösen akkor okoz problémát, ha idős az állat. Egy bizonyos mennyiségen túl a gyomorsavak nem képesek mészteleníteni a csontot, így kisebb-nagyobb darabokban fokozatosan lejut egészen a végbélszakaszba, ahol megsértheti a nyálkahártyát, következésképpen megszűnik a belek mozgása és bélsárpangás alakul ki.

A béltartalom besűrűsödése miatt az ürülék annyira megkeményedik, hogy eltávolítása többnyire nagyon nehéz, s hogy nem minden esetben sikerül, ezt sajnos, kórbonctani eredmények is bizonyítják. Ezeknek a halálos kimenetelű eseteknek az oka rendszerint az, hogy a székrekedéses kutyát túl későn vitték állatorvoshoz.

A székrekedés további előidézői: elégtelen mozgás, a végbél körüli mirigyek gyulladása, összenövések, tályogok, daganatok. Idős kutyáknál a prosztata megnagyobbodása, a bélférgek tömeges elszaporodása, a bélműködés korral járó gyengülése.

A bálsárpangás tüneteit rendszerint még a kezdő kutyatartó is felismeri. A kutya állandóan - jobbára sikertelenül - erőlködik, s közben néha szűköl vagy nyöszörög. Ha ez az állapot hosszú ideig tart, akkor a besült ürülék mérgezi az állat szervezetét; az eb levertté, apatikussá, étvágytalanná válik. Ehhez sokszor hányás is társulhat, s ha a hőmérséklet a normális fölé emelkedik, akkor olyan súlyos állapotba kerülhet a kutya, hogy még a hashártyagyulladás veszélye is fenyegetheti.

Az idősebb ebek székrekedése megelőzhető, ha diétáztatják, ritkán etetik csonttal őket, esetleg táplálékukhoz naponta paraffinolajat v. enyhe hashajtót adnak, illetve rendszeresen kapnak tejet, valamint zsíros ételeket. Az ilyen kutyákat gyakran és megfelelő ideig kell sétáltatni, hogy eleget üríthessenek.