Alapjában véve nem rajongok azokért a filmekért, amikben az állatok beszélni tudnak, de az Úton hazafelé című film kivételnek számít, különösen az első része. A két film állati főszereplői:

• Árnyék, a golden retriever [ Shadow ]
• Lutri - Mázli, az amerikai bulldog [ Chance, ezt kétféleképpen fordították ]
• "Szesszi", a himalája perzsa macska [ Sassy ]
• Delilah, aki szerintem kuvasz (csak a 2. részben van)

Ők hárman beszélnek, de más állatokkal és az emberekkel nem tudnak kommunikálni. Az első részben a vadonban, a másodikban egy nagyvárosban kalandoznak - és mindkét hely tele van veszélyekkel számukra. Semmi fölösleges erőszak vagy ocsmányság, ezért minden korosztálynak ajánlom. (Maga a történet persze sok csavarral nem rendelkezik, jól kiszámítható a vége.)

Úton hazafelé, 1993 (1. rész)

Adott egy frissen egyesült család (két felnőtt és 3 gyerek), akiknek egy új munkalehetőség miatt el kell hagyniuk a megszokott otthonukat. A két fiúnak kutyája van, a lánynak egy macskája, azonban a költözés során egyiket sem tudják magukkal vinni. Egy időre egy ismerősre akarják őket bízni, de az állatoknak nem tetszik az új otthonuk és fejükbe veszik, hogy hazamennek a gazdáikhoz. A legrövidebb út a szinte érintetlen vadonon keresztül vezet, azonban ez nem túl jó ötlet egy ilyen tapasztalatlan csapat számára.

A csapat vezetője Árnyék, az idős, megfontolt golden retriever, míg a másik kutya a fiatal, izgága, türelmetlen Lutri, aki a film végére - természetesen - megkomolyodik és igazán megszereti az összes családtagot. Szesszi (?) a macska elsőre csak egy humoros mellékszereplőnek tűnik, de igazából ő is aktívan kiveszi a részét a jóból és a rosszból is!

A kutyás filmek témakörben abszolút nézhető ez a film, ne hagyd ki!

Úton hazafelé - Kaland San Franciscóban, 1996 (2. rész)

Az Úton hazafelé 2. része egy átlagos, kissé erőltetett folytatás - igazából a jótól messze van, de nem is olyan szörnyű. Nyilván nem is én vagyok a célközönség, hanem a gyerekek, így azt tudom mondani, hogy azért egyszer meg lehet nézni. Ami az első részben humoros volt, az itt már inkább idegesítő - túl sok fordulatot sem tartogatott a történet. Árnyék, Mázli és Szesszi ezúttal egy nagyvárosban téved el, ahol egymással is versengő kutya-bandák menekülnek a sintérek elől. Az elkényelmesedett "házikutyák" számára ez majdnem olyan veszélyes, mint a vadon volt. A vége persze jó, sőt a csapat is gyarapodik egy szép fehér kutyalánnyal, aki természetese Mázliba lesz szerelmes. Szerintem Delilah egy kuvasz, de ebben nem vagyok teljesen biztos.

Egyéb: A golden retrievert vizslának mondják a filmben, ami gondolom a magyar fordítók hibája. Erre inkább nem is mondok semmit. Lutri-Mázli szerepét egy másik amerikai bulldog játssza, de ennek nincs jelentősége persze.