A Lilo és Stitch egy igazán kedves és humoros mese, nem is szívesen írok róla semmit, ezt szerintem mindenkinek érdemes megnéznie! :)
Nézzük, mibe tudok belekötni...
Igazából semmibe, de biztosan túlságosan elfogult vagyok. Persze, nyilván vannak benne olyan helyzetek, karakterek, poénok, amik nagyon erőltetettek, de összességében szerintem bőven belefér és továbbra se feledjük: ez egy mesefilm, gyerekeknek.
Történet: Egy messzi-messzi galaxisban (?) él egy tudós, aki létrehoz egy pusztító szörnyet (Stitch-et). Ez a szörny egyetlen földi lényre sem hasonílt, ami nem csoda, mert arrafelé több száz értelmes faj van, de egyik sem nevezhető emberszerűnek... viszont mikor a Föld-re kerül, itt leginkább egy kutyára hasonlít - de csak külsőre és azért elég nagy különbségek vannak.
Stitch egy genetikai kísérlet eredménye, ezért rendkívül erős és intelligens, földi körülmények között gyakorlatilag elpusztíthatatlan. A pusztításra született, ezért alapvetően hiányzik belőle a kedvesség, segítőkészség, empátia és minden olyan dolog, ami egy átlag kutyára jellemző.
Az őt "megtaláló" Lilo szintén nem egy átlagos személy, ráadásul árva is. Tele van rossz szokásokkal, nincsenek barátai, ezért igazán megörül annak, végre lesz egy kiskutyája. A bonyodalmak akkor kezdődnek csak igazán, amikor Lilo és Stitch elkezdik élni közös mindennapjaikat...
Ha nagyon bele akarnék menni, akkor talán mondhatnám azt, hogy ez a mesefilm arra keresi a választ, hogy két problémás ember megjavulhat-e csak attól, mert szeretik egymást és odafigyelnek a másikra... de az igazság az, hogy ők eredetileg és külön külön is szerethetőek, szóval inkább arra taníthat ez a mese, hogy fogadjuk el a nem átlagos embereket is...
9,5/10 - Nézd meg! :)