A legtöbben azt gondolják, hogy mivel a kutya ragadozó állat, ezért a legjobb megoldás, ha hússal és csontokkal etetik – ez azonban idejétmúlt gondolkodás! Hiába a jó szándék, még a legjobb minőségű, otthon főzött csontos húsok sem elegendőek önmagukban egy kutya számára!

A csak csonttal és hússal való etetés káros, mindenképpen kerülni kell!

Való igaz, hogy a kutya őse, a farkas ragadozó állat, azonban emlékezzünk csak bármely általunk látott természetfilmre, vagy a cicánk vadászataira... A jellemzően növényevő áldozatból legjobb esetben is csak néhány szőrcsomó és pár erősebb szárnytoll marad.

Szó sincs arról, hogy a farkas, a kutya vagy a macska, csak a húst és a csontokat eszik meg! Megeszik az összes belső szervet, a gyomot, a beleket (ezek összes tartalmával), a szőrt, a tollakat – és bármennyire nem szeretjük ezt elfogadni, de megeszik a még ürítetlen bélsarat is. Sőt, a legtöbb kiskutya bármilyen állati bélsarat, végterméket megeszik.

A természetben háromféle táplálkozási módot különböztetünk meg az emlősöknél. Ezek fogazata és emésztőrendszere az adott táplálkozási igények szerint alakult ki, adódik tehát a kérdés: hová soroljuk be a már háziasított, évezredek óta az emberrel élő kutyafajtákat?

A növényevők fogazata összességében nagy felülettel rendelkezik, melyekkel a növényi részeket egészen apró darabokra aprítják fel. Zápfogaik (hátul) laposak, metszőfogaik (elöl, középen) nagyok és erősek. A növényi részek megemésztése nehéz, bélrendszerük hosszú és speciális lebontó enzimekkel rendelkeznek.

A ragadozók sokszor falkában vadásznak, így nincs is idő hosszan megrágni a falatokat. Számukra az a jó stratégia, ha minél gyorsabban kitépnek egy darabot és le is nyelik, hogy minél több jusson nekik a zsákmányból. A szemfogak (tépőfogak) hangsúlyosak, a hátsó fogakkal pedig inkább aprítani lehet, mint rágni. A bélrendszerük rövid, a gyomruk pedig alkalmas a hirtelen nagy mennyiség befogadására. (Ezért lehet pl. a kutyát naponta egyszer is esetni.)

A mindenevők (mint pl. az ember vagy a sertés) bélrendszere „közepes” hosszúságú, a fogazatuk viszont egyesíti az előző két csoport előnyeit. A "mindenevők" csoportjához sorolás kicsit önkényes, mert egyes szempontokat mások elé helyeznek, illetve nem is mindig egyértelmű, hogy melyikhez lenne célszerű 1-1 állatot besorolni.

Érdekesség, hogy az ember bár mindenevő a bélrendszere alapján a fogazatunk alapján mégis inkább a növényevőkhöz tartozunk. Valószínűleg csak növényeken élve is lehetünk egészségesek, nem hiába van ennyi vegetáriánus ember is közöttünk. (Megjegyzem, én nem tudtam soha jóllakni növényekkel, nekem kell a napi húsadag, tehát valószínűleg még az ember között is jelentős eltérések vannak ilyen téren.)

De akkor visszatérve a kérdésre, hogy a kutya ragadozó vagy mindenevő?

A helyes válasz szerintem az, hogy a kutya egy "háziasított ragadozó", aki már a szocializációja és életkörülményei miatt nem tudja az eredeti „szakmáját” folytatni, ezért nekünk kell olyan táplálékról gondoskodnunk, amelyik a leginkább megfelel NEKI!

Nem azzal kell etetnünk, amit mi eszünk és nem azzal, amit olcsó vagy könnyű beszerezni! A jó gazdi azt adja, amire tényleg szüksége van a kutya szervezetének – különben hiánybetegségek, elhízás vagy akár mérgezések is kialakulhatnak!

Mit egyen tehát a kutya? Vagy egy nagyon jó minőségű tápot vagy pedig olyan ételeket, amiket kifejezetten neki készítünk házilag. A kutya etetése rovatban sok hasznos információt találsz a témában.