A kutyának olyan összetételű táplálékra van szüksége, amely minden téren kielégíti a szükségleteit. Az élelmiszerek felépítésében sokféle vegyület vesz részt, ezeket 3 nagy csoportba szokás sorolni.

• Energiát adó tápanyagok (fehérje, szénhidrát, zsírok alkoholok, szerves savak)
• Védő tápanyagok (vitaminok ásványi anyagok)
• Ballasztanyagok (cellulóz, aromák, stb)

Az energiát adó tápanyagok fő jellemzője, hogy a szervezetbe bejutva az emésztést és a felszívódást követően lebomlanak és a szervezet működéséhez szükséges energiát szolgáltatják, ugyanakkor részt vesznek a sejtek megújulásában is, illetve biztosítják a kutya testhőmérsékletének (38,5 °C) fenntartását is. Fontos, hogy a táplálékokat ne csak a kalóriaérték ismeretében válogassuk meg, megfelelő kalorikus ellátottság esetén is kialakulhatnak hiánybetegségek, mint pl. vitaminhiány.

A három legfontosabb energiát adó tápanyag a fehérje, a szénhidrát és a zsír.

Fehérjék, proteinek

A fehérjék aminosavakból állnak, melyek egy részét a szervezet is elő tudja állítani, más részüket viszont kénytelen a kutya „külső forrásból” pótolni. Ez utóbbiak az esszenciális aminosavak. A fehérjék átlagos 5 kcal/g energiát biztosítanak a kutyának.

A fehérjék szerepe kettős. Egyrészt energiát biztosítanak, másrészt szükség van rájuk az új sejtek létrehozásában is. A szervezet eredeti formájukban nem tudja raktározni őket, hanem glikogénné vagy zsírrá alakítja őket, amikor pedig energiára van szüksége, akkor lebontja őket.

Fehérjeforrások: A kutya etetése során a sok esszenciális aminosavat tartalmazó és könnyen emészthető táplálékokat kell előnyben részesíteni, ilyen pl. a hús, a tojás, a tej(termékek). A kötőszövetek, inak és porcok már kevésbé értékesek ilyen szempontból.

Szénhidrátok

A szénhidrátok lényegében energiatartalmú növényi részek - egy kivétel van, a diszacharid laktóz (tejcukor) az állati eredetű. A szénhidrátok cukormolekulákból épülnek fel – vannak egyszerű és összetett cukrok, átlagosan 4 kcal/g energiát biztosítanak a kutyának. Amelyeket a kutya nem tud lebontani és hasznosítani, azokat ballasztanyagoknak tekintjük.

A kutya szervezete a szénhidrátokat a májban tudja tárolni poliszacharid glikogén formájában, ugyanakkor túlzott bevitel esetén testzsírrá is alakulnak. Az egyszerű cukrokat (glükóz, fruktóz) könnyen tudja a kutya hasznosítani, az poliszacharidokat (pl. keményítőt) már nehezebben. A szervezetbe kerül keményítőt glükózzá bomlik, mely energiaforrásként szolgál, továbbá részt vesz az immunanyagok és aminosavak létrehozásában is. A legfontosabb szénhidrát-források a burgonya, rizs, kukorica, búza.

Zsírok (lipidek)

A zsírok elsősorban energiaforrásként funkcionálnak a kutya szervezetében, de egyéb feladatok ellátásában is szükség van rájuk, pl. a tápanyagok szállításában, az epefolyadék termelésében vagy éppen a bőr védelmében. A zsírok átlagosan 9 kcal/g energiát biztosítanak a kutyának.

A zsírt a kutya szervezete jól tárolja. Ezek egyrészt a bőr alatt tárolódnak, így a rövidszőrű kutyáknál nagyon könnyen megállapítható a túlsúlyosság. Fontos egyébként, hogy a belső szervek körüli (nem látható) zsírrétegek egy bizonyos mértékben hasznosak és szükségesek, mert védik a szerveket a sérüléstől. A kinti kutyáknál pedig télen védelmi funkciót töltenek be, illetve nem minden kutya testfelépítése azonos. Az egészséges, ideális testsúly nem egy abszolút szám, hanem nagymértékben függ a kutya fajtájától és életkorától.

A legfontosabb zsírforrások az állati zsírok (sertés, szárnyas, marha), de emellett a kutyák általában növényi eredetű olajokat (napraforgó, olíva, szója, kukorica) is esznek.